Az ellentmondások fája az alma

Az emberiség, egyben földünk legrégebbi és az egyik legszélesebb körben elterjedt gyümölcse, ami hosszú évezredeken át a jó és a rossz szimbólumává is vált.

   A legtöbbet fogyasztott gyümölcs a mérsékelt övben, melyet az újkőkortól nemesítettek. A hozzá kapcsolt jelentéstartalom lehet pozitív: a szerelem, vitalitás, termékenység; másrészt akár negatív: a halálhoz vezető csábítás és az emberi esendőséget is jelképezheti.

   A Biblia teremtéstörténetében az alma a jó és a rossz tudás fájának gyümölcse az édenkertben – ami vélhetőleg gránátalma volt – az embernek Istennel való szembefordulásának jelképe. Az Úr tilalma ellenére a kígyó (a gonosz) kísértésére Éva ráveszi Ádámot, hogy egyenek a tiltott fa gyümölcséből. Ez az első emberi engedetlenség vezet a halhatatlanság elvesztéséhez, és innen kezdve jelenik meg az eredendően jónak teremtett világban az emberi szenvedés. A halandóságot szimbolizáló bélyeg Ádámon, a torkán akadt csutka.

Nehéz lenne röviden felsorolni az almához kötődő történeteket, legendákat, meséket és népi hiedelmeket, mégis összegyűjtöttünk párat a teljesség igénye nélkül:

• Az alma győzelmi szimbólummá is vált a Hellászban, amiért Afrodité - szerelme kifejezéseként - Párisznak, Trója hercegének adja az almát.
• Az egyik legismertebb almához kapcsolódó legenda a svájci Tell Vilmos nevéhez fűződik. A mesteríjász lélegzetelállító mutatványa volt, hogy a fia fejére helyezett almát 100 méter távolságból hasította ketté nyílvesszőjével, így menekítve meg magukat a börtöntől. A történet a hősiesség és az igazságosság jelképévé is vált.
• Newton fáról leeső almája - ami a gravitációelmélet felfedezéséhez vezette a fizikust - a hirtelen felismerések jelképe.
• Az Apple logó is, amint a nevéből is látszik az almából alakult. A kiharapott alma az édenkerti tudás fájának szimbólumaként is értelmezett.

A néphitben az alma a szerelem, a termékenység és az egészség jelképe.

• Népdalainkban a rózsa után a leggyakrabban előforduló szerelmi jelkép az alma, vagy almafa.
• Az újdonsült magyar menyecske az esküvője éjszakáján almát dugott a kebeléhez, ha leány és körtét, ha fiúgyermeket akart.
• A néprajzkutató Jankovics Marcell leírja az országszerte elterjedt szokást, amelyben a családfő karácsonykor almát és diót oszt szét a családtagok között. Úgy hitték, akinek férges gyümölcs jut, az a következő évben beteg lesz vagy meghal.

A köznyelvben gyakori mondás, miszerint „az alma nem esik messze a fájától”, a magyar és a német nyelvben is elterjedt.

Mesékben is sokszor feltűnik:

A „Hófehérke” történet mai legismertebb verziója a Grimm testvérek gyűjtéséből maradt fenn, amiben is a főhőst egy csábítóan szép, piros, mérgezett alma dönti mély álomba. A Magyar népmeséinkben is szép számmal jelenik meg az alma, és ahhoz kötődő szimbólumok.

A gyógyító alma:

Gyógyító tulajdonságai ismertek voltak az almának, már az ókortól kezdődően és ezt követően mindenütt a népi gyógyászatban is. Méregtelenítő hatása miatt sok nép a szépséggel, a hosszú élettel és a megfiatalodással kötötte össze az almafa gyümölcsét.

Az alma magas antioxidáns és víztartalma regeneráló hatással van a vesére és a májra, jótékony a bélműködésre, megszünteti a hasmenést is. Vékony almaszeletek segíthetnek eltüntetni a szemölcsöket, a reszelt alma gyógyítja a gyulladt szemet, csillapítja a lázat és jótékony hatású az idegrendszerre. Az alma magas cukor és aminosav tartalma mellett sok vitamint, magnéziumot, vasat, káliumot, foszfátokat és pektint is tartalmaz, aminek híresen jó gyógyhatása van. Erre utal a közismert angol mondás – amit a magyar nyelv is átvett -, miszerint naponta egy alma az orvost távol tartja: „An apple a day keeps the doctor away”.

Az almát nyersen, aszalva, gyümölcslé és almabor, valamint ecet formájában is fogyasztották, és fogyasztjuk napjainkban is.

Készítsétek és fogyasszátok jóízűen a telekonyha séfjeinek ajánlását!

Solymosi Attila receptje: MANGALICA SZŰZ, SÜLT ALMARÖSZTI, CHILIS ALMAPÜRÉ, ANGOL ZELLERSZALMA

Mályer Szilvia receptje: ALMATORTA

Kollonay István receptje: ALMÁS LEPÉNY